| Főoldal Gazdaságosság Háttérinfo Anyagvizsgálatok Ventillátor kiválasztása Kollektor építés |
| Elméleti anyag a hőátadásról Érdekességek |
GazdaságosságA napenergia hasznosítás egyik legnagyobb gátja a magas beruházási költség és a nagy megtérülési idő. A felhasználási módok közül is a leggazdaságtalanabb a napenergia fűtési célokra történő felhasználása. A téma iránt érdeklődőkben felmerülhet a kérdés: Megéri ez a beruházás? Mi alapján döntsek? Az alábbi feltétel rendszer mellett kezdjük az elemzést:
Elsőként meg kell állapítani 1 m2 kollektor felület mennyi energiát, és pénzt hoz a házhoz. Számításaim szerint 60° dőlésszöggel beállított 1 m2 kollektor felület 7 hónap alatt 448 kW energiát termel. Ez 1,87 Ft/MJ bruttó támogatott lakossági gázár mellett 3200 Ft.-ot jelent. Hol van a gazdaságosság határa? A fent említett 3200 Ft nem biztató. Meg kell határozni, hogy mekkora az a maximális kollektor ár, amely mellett érdemes beruházni. A gazdaságossági vizsgálatot az alábbi elméleti feltételek mellett végezzük:
Tehát van 1 m2 kollektorunk, amely 1 év alatt 3200 Ft hasznot hoz, a következő évben már 8 %.-al emelkednek a gázárak, így már 2376 Ft a nyereségünk, és így tovább...
Végül a kollektorunk 100 %.-ban amortizálódott és több hasznot már nem termel. Mi viszont ügyesen összeszámoljuk, hogy 46357 Ft hasznot hozott a kollektor. Akár arra a következtetésre is juthatunk, hogy 46357 Ft/ m2 áron már érdemes kollektort beszerezni. Ez Tévedés! Valójában az árral sajnos még lentebb kell mennünk! Most tételezzük fel, hogy van 29630 Ft a tulajdonunkban, amelyet elhelyezünk egy bankba kamatozni. A kamat évente 8 %, de viszont minden évben ki kell fizetni azt az elmaradt hasznot, amelyet az 1 m2 kollektorunk termelt volna, ha beszereztük volna. Az első évben a kamattal megnövelve 32000 Ft van, de miután kifizetjük a 3200 Ft elmaradt hasznot, már csak 28800 Ft marad, és így tovább...
Legvégül az összes befektetett pénz elfogyott, talán úgy is fogalmazhatnék, hogy több hasznot már nem termel. Nagyon remélem, hogy a kedves érdeklődőben összeállt a kép: 1 m2 kollektor maximális ára 29630 Ft Miért is hasznos ennek az adatnak az ismerete? A levegős kollektor kifejlesztése és kivitelezése könnyű lenne korlátok nékül. Szó szerint korlátlan mennyiségű pénz rendelkezésre állása esetén nem is volna probléma, nem kellene gondolkodni, csak a legjobb minőségű anyagok szakszerű összeszerelésével rendelkezésre is állna az álom kollektor. A valóság talaján állva viszont húzni kell egy ésszerűségi határt (29630 Ft), amely viszont gondolkodásra késztett: Hogyan lehet ennyi pénzből egy jó minőségű kollektort előállítani? Ha én ezt tudnám...,de talán azért ha finomítanánk az elképzeléseinken, akkor közelebb kerülünk a megoldáshoz. Azt már tudjuk, hogy mekkora összeghatárig mehetünk el, de az még nem derült ki, mi az, hogy jó minőségű kollektor. Mit jelent itt a minőség, a minőségbiztosítás? Manapság a minőségbiztosítás azt jelenti, hogy a gyártó azt a lehető leggyengébb minőségű terméket állítja elő, amelyet a vevő az adott áron még éppen hajlandó megvenni. Lefordítva a mi tárgykörünkbe: Azt a lehető leggyengébb minőségű kollektort kell előállítani, amely a tervezett üzemidőt éppen kibírja. Az üzemidőt megvizsgálva az alábbiakat lehet tapasztalni:
Mint látjuk, minél rövidebb az üzemidő, annál alacsonyabb az előállítási ár. Természetesen az alacsony előállítási ár miatt törekedhetnénk rövid üzemidejű kollektor megépítésére, de ennek a legnagyobb gátló tényezője pont az a tény, hogy pl. 2 év üzemidőnél maximum 3000 Ft.-ot költhetünk 1 m2 kollektor előállítására. Ha csak a 3200 Ft-os polikarbonát fedést vesszük figyelembe, látszik, hogy ez nem fog menni. Tehát rövid üzemidőnél fellépő költséghatárok miatt nem tudunk olyan működőképes berendezést előállítani, amelyet még levegős napkollektornak lehetne nevezni. A következtetés, a kollektor üzemidejét közép vagy hosszútávban kell megállapítani. A közép és hosszú távú üzemidő következménye, a kollektornak megfelelő korrózió védelemmel kell rendelkeznie. Ha a nem akarunk vagyonokat költeni favédőszerekre és festékekre, mert ugye nem akarunk, akkor marad az alumínium. Ezzel a korrózióvédelmet megoldottuk, de Hogyan állítjuk elő a leggyengébb minőségű kollektort? Egyszerűen mivel az alumínium minőségén már nem tudunk rontani, az anyagvastagságból faragunk le. A kollektor vázát 0,6 mm vastagságú alumínium lemez alkotja. A kollektor belsejében az áramlási csatornát és a hőelnyelő felületet alufólia. Ezzel eleget tettünk annak a kritériumnak, hogy a lehető leggyengébb minőségű kollektort kell előállítani, amely a tervezett üzemidőt éppen kibírja. Természetesen sokakat elgondolkodtat, hogyan lehet 0,6 mm alulemezből kollektort építeni. A honlap célja nem az, hogy a komplett terveket itt és most le is lehet tölteni. Mindenki gondolkodjon el, lehet e pusztán 0,6 mm alulemezből, hőszigetelő anyagokból, alufóliából és polikarbonát lemezből egy kollektort megalkotni. Lehet? Remélem igen, a tervezett kollektor fő részei és anyagai:
|
|
|