Anyagok előzetese tesztelése

A kollektor megépítése előtt igen fontos a beépítendő anyagok előzetes tesztelése. Itt nem nagy dolgokra gondoltam, hanem olyan egyszerű kérdésekre, hogy a kiválasztott anyag festhető, ragasztható, a konstrukció vízálló lesz-e.

A következő vizsgálatokat végeztem el:

A 0,6 mm vastagságú alumínium lemez kis hajlítási sugár (kb1 mm) mellett 4 db. hajlítás után eltörik.

Következtetés:

A hajlítási sugarat nagyobbra venni, továbbá olyan kialakítást kell alkalmazni, hogy lehetőleg a hőingadozásból származó mozgások ne vegyék igénybe hajlításra a szerkezetet.

Igen hamar elszakad, lehetőleg úgy kell beépíteni, hogy az áramló levegő ne rezegtesse meg.

A fóliának két oldala van, egy homályos és egy nagyon fényes. A tapasztalataim szerint a homályos oldalt könnyebb festeni. A kipróbált festékek:

• 600 C°.-ig hőálló matt festék. A festék száradás után szerintem nem volt eléggé matt, a fólia meghajlítása során lepattant. Alufólia festésére alkalmatlan.
• Olajfesték. Aránylag vastagabb réteget alkot, a fóliáról nem pattan le, de a felület még mindig csillogó. Alufólia festésére alkalmas
• Matt akril festék. Egy réteg festés után nem fed, száradás után + 1 réteggel már igen. A kapott festés véknyabb réteget alkot, mint az olajfestéknél. A felület tényleg matt. A fólia hajlítása során nem pattan le, az embernek tényleg határozottan olyan érzése van, hogy ez a festék tényleg megtapadt a felületen.

A matt akril festék megfelelőnek tűnik, így további vizsgálatoknak vettettem alá. Fogóval gáztűzhely felé tartottam. A hőterhelést bírja, a fent említett tulajdonságokban változást nem tapasztaltan.

Őőő.. és kedvező az ára.

Sokakat izgat, hogy mennyire porosodik el évek alatt a levegő kollektor belseje. Én az alufólia elporosodára való hajlandóságát az alábbi módszerrel vizsgáltam:

A takarítógépünk porzsákját kiszedtem. Na ebben volt elég igen finomszemcséjű tesztpor.

A porzsák segítségével ráfújtam a fóliára:

• A fólián csak egy igen kicsi mennyiségű por rakódott le, de kis légáramlat hatására ebből is pergett le. A lerakódott por mennyisége alapján nem valószínű, hogy nagymértékű hatásfokromlást okozna.
• Azokon a pontokon, ahol megérintettem a fóliát, a por nagymértékben rárakódott és meg is tapadt. Olaj és zsírképző helyiség, mint a konyha levegőjének a kollektorba jutása esetén a kollektor hatásfoka valószínűleg nagymértékben romlik. Tehát innen ne szívjunk el levegőt.
• Bevizeztem a fóliát, majd befújtam porral. Természetesen beletapadt. Gáztűzhely felett kiszárítottam. A por feltapadása megmaradt. Fürdőszobából se szívjunk el levegőt.

Levont következtések:

Ha nem kerül olaj, zsír és víz a kollektorba, akkor nincs nagy probléma. Az olajat és zsírt könnyen ki tudjuk kerülni, de a vizet nem. Először is a kollektor beázhat, lehetőleg ne beázós kollektor építsünk, ha pedig beázott, akkor más úgy is szét kell szedni és a komplett fóliarendszert, cserélni. Nagyobb probléma az, ha egy hideg téli napon a kollektor lehűl és a helyiség kis nedvesség tartalma kicsapódik a fólián. Ez csak feltételezés, de ha igen és így bele ragad a por, akkor esetleg szűrőt kell alkalmazni. (?: vagy nem alkalmazunk szűrőt, hanem minden egyes ventilátor indítást késleltetünk, a termelődő hő hatására a finom vízpára eltűnik, mire a késletett indítás miatt odaér a levegő nem lesz mire rátapadnia?)

A ragasztásban alkalmazott anyagok:

• Háztartási alufólia
• EPDM gumitömítés
• Légkamrás polikarbonát lemez
• Nyílászárók tömítésére használt korona profil (az anyaga nem EPDM gumi)
• Tetszőleges alumínium profil

Az igénybevételek lehetnek:

• Nyomás (ez minket itt nem érdekel)
• Húzás
• Hajlítás (nem vizsgáljuk, mert vissza vezethető nyomásra és húzásra)
• Nyírás
• Csavarás (nem vizsgáljuk, mert visszavezethető nyírásokra)

Az alufólia-alufólia ragasztás lenne a legnagyobb hőterhelésnek kitéve mert ez lesz a hőelnyelő felület, így ezt a kötést gáztűzhely felett is vizsgáltam, kiállta a próbát.

A kapott eredmények értékelése:
A korona profil és az EPDM gumitömítés sziloplaszttal történő ragasztásának, illetve tömítés megerősítésének értelme nincs. Az alufólia, aluprofil és polikarbonát ragasztása eredményes lehet, de az aluprofil ragsztásánál a ragasztás előtt próbaragasztást kell végezni.A próbaragasztásnál főleg a kb 3 cm meghaladó szélességű ragasztásnál ellenőrizni kell, hogy a sziloplaszt valójában megköt a ragasztás középső részén. ( Előfordulhat, hogy a sziloplaszt a széleken megköt de benntebb már nem, mivel mindenütt aluminium veszi körül, mintha egy aluminium tubusba helyeznénk a sziloplasztot,hermetikusan elzárva a levegőtől. A tömítés szempontjából talán előnyösebb, ha elsőnek csak az egyik darabon képezünk egy sziloplaszt csíkot kellő vastagsággal, majd a megkötés után a másik darabbal összeszorítva, úgy viselkedik, mint egy rugalmas tömítés. Érdekesség, hogy ha arra törekszünk, hogy a polikarbonát lap a hőtágulásból adódóan el tudjon csúszni, akkor azt tapasztaljuk, hogy az EPDM gumitömítés a polikarbonát lapra feltapad. Ezzel ellentétben a ragasztási próbák során az alábbiakat tapasztaltam.
Polikarbonát lapra próbáltam korona tömítést ragasztani. Ez nem sikerült, a korona tömítés levált,de a sziloplaszt a korona tömítés alakját felvéve magmaradt a polikarbonát lapon. Ha ezt a sziloplaszt "profilt" egy másik polikarbonát lapra szorítottam, akkor a kettő egymáson elcsúszott. Ez az elcsúszás a hőtágulás szempontjából kedvezőbb, mint az EPDM gumitömítésnél tapasztalt. (Arról viszont nincs infóm, hogy egy sziloplaszt tömítés mennyire bírja a napsugárzást, talán UV-álló?)